Én nem tudom, hogy lehet-e virsli mérgezést kapni, de ha Lilin múlna a dolog, akkor lehet eljutna arra a szintre. Most már ott tartunk, hogy minden vacsora előtt, ha kérdezem, hogy mit szeretne enni, akkor az a válasz, hogy "virslit!" vagy hogy "már 3200 éve mondom, hogy virslit!". Utóbbit akkor szokta mondani, amikor mondjuk pár nap szünet volt virslievésben. Gergő simán eszik mást (mondjuk ő meg gyakran csipős kolbászos kenyeret kér), de Lilit sokszor nehezemre esik már győzködni arról, hogy egyen mást. Leggyakrabban közli, hogy akkor nem eszik semmit. Aztán egy idő után csak kijön és vacsorázik (tegnap pl. vajas kenyeret pirosarannyal és uborkával), de nem mindig egyszerű menet megbeszélni vele ezt a dolgot. Mondjuk már rájöttem arra, hogy 1x megkérdezem, utána ráhagyom, és akkor csak megjelenik a konyhában valamikor, és általában gond nélkül eszik is valamit.
2010. április 28., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése