Egészen pontosan - családon belül - 3 helyen is meglátogatott minket a nyuszi. Az idő nem kedvezett mindig neki, de szerencsére a gyerekek még esőben is lelkesen keresték a bokrok alá dugott csokitojásokat, semmi nem szegte kedvüket. A csokik mellé kaptak egy kis játékot is, pl. egy ütőst, ami olyasmi mint a ping-pong, csak nincs alatta asztal. Lili nagyon lelkesen játszott vele, döntögettük a rekordokat (azt hiszem most már 6-nál járunk, addig nem esik le a labda...). Gergő is kipróbálta, de szegénynek annyira nem ment, így abbahagyta és kommentálta is: "Nem értek hozzá!".
Lili még itthon rajzolt a nyuszinak, amit egy fa tövébe hagyott neki. Amikor picikék voltak, akkor még el lehetett játszani, hogy ugyanazt a tojást - miután megtalálták - eldugtuk egy másik fa tövébe, és nagy volt az öröm. Ez a módszer most már nem működött, mert Lili nagyon számon tartotta, hogy miből mennyi van. Aztán sosem magyaráztuk volna meg neki, hogy hogy lehet az, hogy 14 tojást számolt, de a kosárban csak 8 van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése