Hétvégi duatlon

A hétvégén duatlon-versenyen jártunk. Ez nem olyan ritka esemény nálunk, de az igen, hogy Lili is indult. Előző nap kapott új biciklit (erről majd később részletesebben is…), és ez jó apropó volt arra, hogy fel is avassuk azt. Az ötlet így utólag nem volt teljesen átgondolt és tökéletes. Egyrészt akikkel versenyzett, finoman szólva is, nem az ő korosztálya volt. 8-10 éves nagy lányok, talán egy kislány volt aki vele egyidős volt, a többiek mind 1-2 fejjel magasabbak. A másik problem az volt, hogy mindegyikőjük komoly versenybiciklivel felszerelkezve érkezett, ami nagyjából annyi különbséget jelentett, hogy míg ezek a lányok egyet tekertek, addig Lilinek kb. hármat kellett, hogy hasonló távot tegyen meg. Harmadrészt pedig nem elhanyagolható az sem, hogy ők erre edzenek már jó ideje, rendesen futnak, kerékpároznak. Na mindennek a sok tényezőnek a hatására Lili eléggé negatívan indult már el, és a futás végén se volt feldobva (400 m-t kellett futni első körben, utána 2 km bicikli, és újra 400 m futás). A kerékpár táv felénél viszont már eléggé el volt keseredve szegénykém, hogy nagyon lemaradt, mindenki jóval előrébb járt, és apja kérte, hogy inkább szálljon le a bicikliről, nehogy elessen, vagy valami baja legyen. Úgyhogy ez nem jött be, de vigasztaltuk, hogy semmi baj, bár férj utólag azt mondta, hogy jobb lett volna, ha végigmegy, és nem adja fel, de ebben nem értettünk egyet.

A nap fénypontja az volt, hogy meglepetésünkre Gergőt kihívták az eredményhirdetésnél, és mint legkisebb indulót jutalmazták. Ő csak az első futást csinálta meg, nem biciklizett, de olyan édes volt, hogy egyedül a legvégén befutott, teljesen lemaradva, de kitartóan – persze azért ő is el volt keseredve, hogy nem jött mögötte már senki... Kapott érmet, kupát, oklevelet. Másnap barátnőm kérdezte, hogy mire kaptad ezt a szép kupát? Mire ő: - Mert utolsó lettem!

Erre barátnőm: - Tényleg? Akkor máskor se erőltesd meg magad jobban!

Ezek után másoknak már azt mondta, hogy ő volt a legfiatalabb korosztály. Bevittük az oviba, és mindenkinek büszkén mutogatta.

Most először éreztem azt, hogy nem feltétlenül kell nekünk mindig, minden versenyre elmenni. Eddig általában olyan rendezvényekre mentünk, amelyek jól sikerültek, de ez nem tartozik azok közé.