Püspökladány - Lili 8. születésnap

2011. április 23.

Idén is elmentünk a szokásos püspökladányi Nyuszi futásra. Lilinek reggel volt egy kis hőemelkedése, így nagyon úgy gondoltuk, hogy nem is megyünk, de aztán mégis elindultunk. Hangulata, közérzete teljesen jó volt, ezért úgy döntöttünk rábízzuk, hogy van-e kedve indulni a versenyen. Nagyon szeretett volna, és szerencsére jól sikerült, 2. lett. Gergő futamában nagyon sok fiú volt, és nála idősebbek is, ő 9. lett, apa 1. Én megfogadtam, hogy mégegyszer nem indulok 5 km-es távon, mert az nekem sok, de aztán olyan kevesen voltak, hogy mégis elindultam. Szerencsére most nem volt senki körülöttem, így normális tempóban le tudtam futni, 3. lettem. A futóverseny mellett sok egyéb rendezvény is volt a gyerekeknek. Pl. lehetett tojást festeni, kézműveskedni. Lévén mi akkor még semmit nem készültünk a húsvétra, ezért kihasználtuk az ottani lehetőségeket és elkészítettük a tojásokat a várva várt locsolóknak.

Pont erre a napra esett Lili 8. születésnapja is. Egy kedves baráti család meghívott minket ebédre, és ott ünnepeltünk. Sok kisgyerek van nálunk, és mindannyian közösen énekeltek Lilinek, aranyosak voltak.

 

Rajtra készen (kb. mintha 2 évvel idősebb gyerekekkel futna):

Eredményhirdetés:

Torta:

Az elkészült tojások (a kukó készítés tojásfújás szakaszát megúsztuk, maradt a rajzolás, ragasztás):

6.

Gergő februárban 6 éves lett. Nemrég Lilinek ünnepeltük a 6. születésnapját, hihetetlen hogy telik az idő. Köszöntötték őt az oviban, itthon a család, és megtartottuk neki az első szülinapi zsúrját is. Eleinte nem vetettük el azt az ötletet sem, hogy rábeszéljük, hogy majd akkor tartson bulit, ha 7 éves lesz (ezzel azért mertünk előhozakodni, mert Gergő eleinte csak a 2 legjobb barátját szerette volna meghívni), de aztán mégis amellett döntött, hogy szeretne nagyobb gyereksereget. Azt elég hamar kizártuk, hogy lakásra hívjuk a népet, és a játszóház ötlete is gyorsan kútba esett. Végül a partit egy iskolában tartottuk meg egy szombat délelőtt.14 gyerek jött el, a terv az volt, hogy sorversenyeket csinálunk, játszunk velük. Ez nem teljesen úgy valósult meg ahogy elképzeltük, ugyanis a gyerekek annyira élvezték a nagy teret, hogy eleinte csak rohangáltak. Mi meg évtizedeket öregedtünk, miközben azt néztük, hogy melyik gyereket honnan kaparjuk elő. Rövid idő után rájöttünk, hogy az elsődleges cél az lesz, hogy a vendégeket épségben és egyben visszaadjuk a szüleiknek. Ettől függetlenül azért jól telt a délelőtt, sorversenyek is voltak  (pl. kanálban lévő  pingpong labdával kellett szaladni és egyensúlyozni). Édesek voltak a gyerekek, volt aki életében most csinált ilyet először és ahogy elhangoztt a sípszó rohant amerre látott, meg átszaladt a másik csapathoz. A buli végén tombolát is húztunk, állatképeket osztottunk ki , azokat körülírtuk, és ki kellett nekik találni, hogy melyik állatról beszélünk. Ezt nagyon élvezték, sőt az egyik apuka annyira lelkes volt, hogy szinte könyörgött, hogy hagy mondja ő a leírást. A végén mindenki kis ajándékkal tért haza. Jó volt, mi azt gondoltuk, hogy majd a gyerekek nagyot alszanak, úgy kifárasztjuk őket. Végülis az alvás meg volt, csak nem nekik, hanem nekünk, teljesen kidőltünk.

A születésnapi zsúr mellett a másik meglepetés az apa féle ajándék volt: Gergő csocsóasztalt kapott. Az igazság az, hogy ez a legnagyobb örömet az ajándékozónak adta, szerintem gyerekkori vágyait teljesítette be vele. A legkevésbé persze én újjongtam. Az ötlet remek, csak az asztal méreteitől dobtam egy hátast. 

Emellé mamáéktól kapott egy amerikai focilabdát, aminek szintén nagy sikere van.  

Lili szülinap

Régen írtam. Eléggé sűrű időszakot élünk, mindig van valami esemény, és mire oda kerülnék, hogy írjak addigra már nincs semmi ihletem, és kedvem sem. Amivel a leginkább adós vagyok az Lili szülinapi partija. Már jó ideje tervezgette. Kitaláltuk, hogy kerti bulit szervezünk, és bizakodtunk, hogy jó időt fogunk ki. Összeírta, hogy kiket fog meghívni, eldöntötte, hogy csak lányokat. Így végül - 2 testvérrel - 11 gyerek volt összesen. Azt kell mondjam, hogy nagyon jól sikerült, az idő is nekünk kedvezett, mert - bár a nap ritkán sütött - az eső nem esett. Ez pedig kifejezetten jól jött azokhoz a feladatokhoz, amiket a gyerekeknek találtunk ki. Először sorversenyeket szerveztünk nekik: úgy kellett futni, hogy pingpong labdát vittek kanálban, aztán hogy fogni kellett mindkét fülüket, talicskáztak, aztán pedig összekötöttük a lábukat (utóbbi feladatnál az egyik csapatnak elég hamar elszakadt a kötele, így gyorsan eldőlt a győzelem). Ezek után kihúztunk egy kötelet, limbóhintóztak. A feladatok végére hagytuk a vizes lufi dobálást: az győzött aki messzebbre dobta. Ez elég nagyon sikert aratott náluk, aminek örültem, mivel Lilivel a buli előtt 1 óráig készítettük ezeket a vizibombákat, melynek a mérlege: Lili 2x öltözött át, én 1x, a fürdőszobát 3x mostam fel, a konyhát pedig 1x.  De így utólag azt mondom megérte. Délelőtt egyébként sima lufikat is fújtunk, melyek valahogy nem birták a friss levegőt, vagy csak egyszerűen rossz minőségűek voltak, mert mire megérkeztek a vendégek majdnem az összes kidurrant magától (tuti nem akadt bele semmibe, mert voltak amik a pléden durrantak ki, a többi meg felakasztva a kert egyéb pontjain.) A versenyek után bújócskáztunk, kincskereső versenyt rendeztünk: eldugtunk egy lapátot (nagy kincs...) egy bokorba és meg kellett keresni. Közben persze hintáztak is, rohangáltak, lufikat kergettek (amíg még volt).

A "B" terv az volt, hogy majd felmegyünk a lakásba, és táncolunk vagy társasozunk, én azt hittem, hogy ezt nem is fogom tudni elkerülni, de meglepetésemre egyáltalán nem akartak fent maradni (1x felmentünk mindannyian megnézni Lili szobáját, és wc-re), így a betervezett tánc elmaradt.

Az idő nagyon gyorsan eltelt, mire jött a torta, már lassan a buli végére is értünk, kezdtek szállingózni a szülők a gyerekekért. Kicsit marasztaltuk még őket, és így még gyorsan a betervezett tombolákat is ki tudtuk sorsolni: kapott mindenki egy kártyát, amin egy állat volt, és körülírással ki kellett találniuk, hogy melyikről beszélünk. Kihúztuk, és mondtuk. Kis figurákat kaptak, meg az ügyes versenyzésért mindenki gumicukrot evett.

A torta is nagyon jól sikerült, szokásos tejszínes csokitortát sütöttem, és nagyon dicsérték. El is fogyott az összes, többen repetáztak. Az egyik kislány mondta, hogy nyugodtan lehetnék tortász is.

Gergőnek meg itt volt az egyik jó barátja, ovis csoporttársa (nővére Lili csoporttársa), és amikor mentek haza, akkor a kisfiú az ajtóban visszaszaladt, és elkezdett kiabálni: "Baráti ölelés! Baráti ölelés!". Erre egymás nyakába borultak...

A bulit 4-kor kezdtük, 1/2 7-ig volt meghirdetve, de 1/4 8kor ment  el az utolsó gyerek.

Másnap mesélték többen az oviban, hogy nagyon jól érezték magukat, egyik kislány szerint ez volt eddigi legjobb bulija. Örültem neki.

Zsúrra készülünk

Liliomunk 23-án 7 éves lett. Éljenéljen itt is!!!

Győzködött bennünket, hogy szeretne zsúrt ovis csoporttársakkal, de csak lányokkal. Többször átbeszéltük, hogy mi hogy lenne jó, kiket szeretne hívni, és a végén beadtuk a derekunkat. A részletekről majd később, ha túl leszünk rajta, előljáróban annyit, hogy házibuli lesz, és Lili mindenáron szeretné a lányokat felhívni a lakásba is. Mondtuk neki, hogy nem biztos, hogy ez jó ötlet, de ő bebizonyította, hogy igen: megállt a nappali szélén, elkezdett lépkedni oldalra, és közben számolt is hozzá. Így lépkedett 9-ig számolva, és közölte, hogy "Látod, mondtam, hogy elférünk annyian!"  Lemérte.

Én meg erre közöltem, hogy ok, de akkor 3-tól 6ig mindenki it fog egy helyben állni.

Annyira nem értette a problémámat.:)