Mondások

A gyerekeket minden este átvizsgálom nincs-e bennük kullancs (sajnos a másik csoportban az egyik kislányban találtak, és beteg is lett). Gergőt nézem, mire ő:

- Nem voltam bokorban!

- Nem baj, de tegnap szaladgáltatok az udvaron!

- A kullancs gyorsabb mint mi? El tud kapni minket?

________________________________________________

Vettem nekik egy zsebpecát majd nyárra, hogy tudjanak horgászni vele, erről beszélgetünk:

- Mielőtt bedobjuk rátesszük a gilisztát.

Mire Lili:

- Előtte le kell ütni!

________________________________________________

Gergő:

- A filmekben miért mondják, hogy aluliak számára?

_______________________________________________

Gergő nagyon köhög:

- Kihalok!!!!

Erre Lili:

- Mint a zsongőrők!

- Az mi?

- Akik a cirkuszban vannak!

________________________________________________

Lili kézzel eszi a tésztát, rászólok:

- Okos bácsik azért találták fel a villát, hogy ne a kezünkkel kelljen ennünk!

Mire ő:

- Ja, nem tudtam!!!

Nyilván az én megjegyzésemben is volt egy kis gúny, de ahogy ő erre reagált... Lehet, hogy úgy viselkedik a gyerek ahogy a szülők??? Ha mondjuk azt mondom, hogy villával egyél kicsim, akkor lehet nem szól vissza... 

___________________________________________________

Piacon epret veszek, Gergő nyúz, hogy menjünk már, én erre kifejtem, hogy fizetés nélkül nem mehetünk el, mire ő:

- Mert ha nem fizetünk megszólal a riasztó!

__________________________________________________

Gergő szájába veszi a kicsi csavaros játékát, rászólok:

- Lenyeled mehetünk is a klinikára és doktor bácsi megműt!

- De ha megtalálja, akkor visszaadja?

____________________________________________________

Udvaron szaladgáltak, apjuk rendezett nekik házi futóversenyt, Lili nyert, erre Gergő:

- Nem baj, nem a győzelem a fontos, hanem az erő!

___________________________________________________

Gergő:

- Kitaláltam egy új szavat: basszuskulcs. Óvónéni azt mondta, hogy ezt szokták használni a zenészek.

Újra itt

Kicsit eltűntünk mostanában, aminek a fő oka az, hogy vizsgaidőszakom volt, és minden szabad pillanatomban próbáltam tanulni, vagy ha nem is ezzel töltöttem az időt, akkor pedig nyomasztott hogy tanulni kellene. De szerencsére végre lezárult ez a félév is, megszenvedtem vele. Volt egy szigorlatom, ami kitett kb. 5 másik vizsgát, öregedtem vagy 10 évet előtte, alatta. 3/4 10-kor mentem be, és 3-kor jöttem ki, 4 tantárgyból húztam tételt, és 4 külön tanárnál feleltem. Jó volt... De a lényeg, hogy végre letudtam mindent egy időre.

Közben azért voltak programjaink is, az elmúlt 2 hétben 3 főzésen vettünk részt. Először Liliék ovis csoportjával, rá egy hétre a korisokkal, utána egy nappal pedig Gergőék ovis csoportjával mentünk főzni. Volt marhapörkölt, slambuc, töltött káposzta, paprikás krumpli, babgulyás. Egy időre most letudtuk ezeket  a szabadtéri étkezéseket. Szerencsére mindegyik nagyon jól sikerült, az idő is kedvezett nekünk. Gergőéknél kánikula volt, ők a nap nagy részét azzal töltötték, hogy bugyiban rohangáltak, és slaggal locsolták egymást. Elég sokan is voltunk, főleg Liliéknél, mivel utolsó ilyen összejövetel ezért a legtöbb család és az óvónők is ott voltak.A korisok is megtartották az évzáró csoportbulijukat, Lilinek június 10 óta nincs kori edzése, pihennek, és majd júliusban kell otthoni edzéseket csinálni (majd küldi az edző, hogy mit), és augusztusban kezdenek.

Képek hamarosan...

Gyermeknap

Tegnap délelőtt 2 helyen is gyermek napoztunk: elmentünk a játszótérre, ahol volt műsor, arcfestés, mézeskalács díszítés, kézműveskedés. Utána pedig egy közeli általános iskolába mentünk, ahol szintén gyermek nap volt, és ahová apát hívták sakkot tartani gyerekeknek. Itt volt ugrálóvár, kutyasimogatás. Eltelt a délelőtt.
Az arcfestésen kérdezték Gergőt, hogy cica jó lesz? Mire mondta fiúcska, hogy nem, erre a néni: hát akkor mi? Gergő: mindegy! Erre a néni: jó, akkor rajzolok egy cicát.

Boldog Napot!

A gyerekeknek nem nagyon számít, hogy hétvége van, akkor is korán kelnek. Szerencsére elég rendesek, és ilyenkor el vannak maguknak, nem zavarnak minket, és pihenhetünk még kicsit.

Ma reggel egy ajándéktasakkal köszöntöttek: "Boldog Napot!" - mondták, lévén ma gyereknap volt. A tasak tartalma: 2 kocka fehér csoki (amit Lili szülinapja óta nem esznek meg, úgyhogy nagy érték!), 2 szem tictac, egy rajz levonókkal, Lili ballagási pogácsája valamint egy ovis igazolásos papír. Édesek voltak nagyon, utána kedvesen invitáltak a szobájukba, ahol az volt a meglepetés, hogy véééégre rendet raktak maguktól. Már előző este mondtam nekik, hogy másnap nem reggelizünk addig amíg nem pakolnak el. Igazából ezt este kellett volna megcsinálni, de már késő volt. Mindenesetre most megcsinálták, meg voltam hatva. Mindezek után feltették a mindent eldöntő kérdést:

- Mi megköszöntöttünk benneteket, ti mikor fogtok?

Kicsit később a nyomás hatására mi is köszöntöttük őket. Gergő már előző nap elővette a playmobilos kis füztét, és szépen felsorolta, hogy akkor melyik szettre is vágyik igazán. Bár jobb lett volna, ha azokat mondja amikre nincs szüksége, azokat könnyebben megjegyeztem volna. Ennek ellenére mi most nem a játék mellett döntöttünk. Már napok/hetek óta mondja, hogy nagyon szeretne igazi órát, mert már csak neki nincs a családból órája. Mi meg mondtuk, hogy ha majd megtanulja a számokat, akkor lehet róla szó, de csak nyaggatott minket. Apa pedig bedőlt neki, és úgy döntött, hogy kaphat órát, mertés szerinte úgy is hamar meg fogja tanulni ő is kezelni. Végülis Lili is 6 évesen kapta, és akkor úgy tűnt, hogy lehet korai, de azóta szinte le se veszi, frászban van, ha nincs rajta. Ez azért gondolom elég rendesen motivála Gergőt. Na így történt, hogy Gergő gyereknapra egy focis karórát kapott, mellé pedig még egy kis focis figurát. Lili pedig egy Vackor könyvet, mellé pedig pici kutyákat (most gyűjti ezeket nagyon, amelyiknek a hideg-melegre kékül/bepirosodik a nadrágja). Úgyhogy volt öröm, Gergő azóta is büszkén hordja az órát, le se veszi, és mindig kérdezi, hogy hány óra van, néha bemondja, hogy pl. mindjárt 8, persze még 6 sincs... De szerintem tényleg hamar rá fog érezni.

Mai Gergő

Délután játszótéren voltunk, egyre jobban kezdett beborulni, végül el is eredt az eső. Futottunk haza, közben Gergő:

- Az esőcsepp ha véletlenül beesik a szánkba, akkor az nem jó, mert nincs megmosva, és betegek leszünk tőle. 

Elballagott Lili

A héten meg volt az ovis ballagás. Nagyon jól sikerült, izgultam egész nap értük, de ügyesek voltak, lelkesek, bátrak, énekeltek, táncoltak, verseket mondtak. Mindenki sírt persze a végére, teljesen meghatódtunk. Édesek voltak ahogy ballagtak, az udvaron is végigmentek, meg elmondták Vackor iskolába megy c. versét, mindenki külön versszakot. A középsősök búcsúztatták őket, mondtak nekik verset, és ők osztották szét a tarisznyákat nekik, amiben volt pogácsa és pénz. A műsor után meg eltáncolták a báli táncukat egyszer. Ezután mondták el a gyerekek a meglepetés verset. Ezt még hetekkel ezelőtt megbeszéltük a szülőkkel, hogy betanítjuk a gyerekeknek, és majd ott elmondják az óvónőknek. Lilivel mi is minden este gyakoroltuk, a végére már Gergő is kívülről fújta:

Tóth Juli: Óvodai búcsúzó 

A kezünkben virágcsokor, 
kis szívünkben szeretet. 
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek. 

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél. 

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen, 
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.   

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!

Na ez volt a mélypont, itt tényleg mindenki sírt már, utána egyik anyuka mondott beszédet az óvónőknek, hogy mennyire köszönjük, hálásak vagyunk stb., megkapták az ajándékokat, és az óvónők is adtak egy kis meglepetést a gyereknek: közös fénykép, ceruza meg radir. A műsor után a teraszon volt kis vendéglátás: pogácsa, sütik, üdítők. Szép volt, az idő is kedvezett nekünk. 

Még mindig nehezen emésztem, hogy szeptembertől iskola, új korszak kezdődik, és ennyi volt a 4 év. 

A héten egyébként besétáltunk az iskolába, megkerestük a tanító nénit. Sikerült is vele találkozunk, rendes volt, bemutatkozott Lilinek, és mondta neki, hogy "hallottam milyen ügyesen korcsolyázol, majd megmutatod nekünk is?"  Lili persze teljesen megszeppenve köpni-nyelni nem tudott. Aranyos volt, hogy így emlékezett rá. Nem voltunk sokat, de legalább Lili most már tudja, hogy kihez fog járni, és tetszett is neki, azt mondta kedves és szimpatikus.

Egyedül a boltban

Tegnap este boltba mentünk, megegyeztünk, hogy választhatnak valami édességet vacsora utánra. Gergő egy nyalókát kért, Lili pedig valamilyen hello kittys fényképezős cukorkához ragaszkodott volna. Mondtam, hogy azt nem, dárga, de ő kötötte az ebet a karóhoz: neki akkor nem kell semmi. Kb. 10x kérdeztem meg, hogy biztos, még most tud választani, igyekezzen, de nem. Még a pénztáros nő is kérdezte, hogy csak 1 nyalóka lesz? A meglepő az volt, hogy elég enyhe durcáskodás párosult ehhez a szituációhoz. Meglepődtem, mert bár látszott, hogy szomorú miatta, de elfogadta, hogy azt nem vesszük meg, és simán lehetett vele beszélgetni haza fele. Na ma reggel hozza a pénztárcáját, összegyűjtötte az összes megtakarított pénzét, és közölte, hogy akkor ő lemegy a boltba egyedül, mert mégiscsak szeretne egy nyalókát. Megegyeztünk abban, hogy együtt megyünk le, de mi megvárjuk a bolt előtt. Ez így is történt, kicsit leskelődtem, de ügyesen fizetett, nem volt gond. Annyira belelkesült a boltba meneteltől, hogy mondta, hogy máskor is egyedül szeretne menni.