2011. november

Rocki

Liliéknek meg volt az első igazi fellépésük. Egy óvodai bálra hívták őket (az egyik kislány oda járt oviba), és ketten adták elő a táncot egy kölcsönkapott fellépő ruhában. Eddig fehér póló/fekete nadrág volt a versenyfelszerelés, de most már "nagyok" és készülőben volt már a saját ruhájuk is: fekete nadrág kék övvel, hozzá kék gyöngyös top. Innentől kezdve a hajuk is egyformán lett elkészítve, fejtetőn 2 fonással bal oldalt csurkában. Lili nagyon élvezi ezt a sok női dolgot, smink, fodrászkodás, szép ruhák...

Jaj, és ami nagyon fontos, hogy eddig lány formációban táncolt Lili, de ősszel szólt az edző, hogy lenne egy kisfiú, aki szeretne táncolni, és ő Lilire gondolt párnak. Hamarosan kiderült, hogy a kisfiú az Lili volt ovis társa, és bár vagy 1,5 fejjel magasabb azért nagyon jól mutatnak egymás mellett. Ez azzal járt, hogy eggyel több edzésre kellett mennie Lilinek, ráadásul a város másik végébe. Papa segítsége nélkül ezt nem is tudtuk volna vállalni.

Őszi szünet - kirándulás

A szabadság egy részét újra kirándulással töltöttük: Mátraszentistvánra mentünk 2 napra. Sokat kirándultunk, túráztunk, voltunk kilátóban, élveztük a jó időt. Hazafele Galyatetőn is megálltunk.

Pihenés az őszi avarban:

2011. október

Matekverseny

Lili két matekversenyre is jelentkezett. Az egyik egy levelezős verseny, ahol mindig levélben küldik a következő forduló feladatait, és azt kell visszapostázni. Igazából apával együtt csinálták ezeket a feladatokat, próbáltak együtt gondolkodni. Tanulásra mindenképpen jó volt. A másik a Kenguru matematika verseny, ami tavasszal volt, és nem sikerült igazán jól, pedig erre is nagyon sokat készültek, de Lili nem fogott ki túl jó napot. Szegény már reggel nagyon izgult, de az volt a fő problematikája a kis drágának, hogy ha beikszeli a jó megoldást, de kilóg a négyzetből, akkor nem fogják elfogadni. Igazából jól látszott Lilinél, hogy a szövegértés mennyire fontos a matekban is. Ezt kell sokat gyakorolni. Szerintem Gergőnek ez nagyon jól fog menni, mert már most is együtt csináltak sokat, és nagyon ügyesen és gyorsan átlátja a dolgokat.

Kirándulás 

Az első hétvégén Bogács-Csarépfalu-Noszvaj környékén jártunk, és geocachingeltünk. Vagyis próbáltunk... De vagy hármat azért megtaláltunk, és persze a házi változata (apa elrejtései) most sem maradhatott el.

Házassági évforduló

Októberben volt 10 éve a nagy napnak. Négyesben ünnepeltük egy városközeli kis étteremben, ahol volt állatsimogató, tó, hatalmas park. A gyerekeknek tetszett. 


Oxigén Kupa

Októberben kezdődött a 6 fordulós Oxigén Kupa, amit mindannyian nagyon szeretünk. 2,5-5-10 km-es távok vannak. Idén először gyerek versenyt is rendeztek. 7 éves korig indulhattak a gyerekek 1,5 km-es távon. Gergő még szerencsére belefért a keretbe, és elég jó eredményeket ért el (azt hiszem mindegyik fordulót megnyerte). Jövőre már neki is 2,5 km-t kell majd futnia. Én az első fordulón gyomorrontás miatt nem tudtam indulni, de a következőkön ott voltam.

ZUMBA 

Októberben elkezdtem zumbára járni. Nagyon megtetszett és szerettem is, feltöltött. De aztán sajnos a téli szünet után nem mentem vissza, így csak 3 hónapig jártam.

.

2011. szeptember

Új lendülettel megint itt....

Sokat vacilláltam van-e még értelme írnom. Egyrészt annyi minden történik, másrészt annyira nincs időm. Próbálom mindig fejben tartani az eseményeket, de már egyre kevésbé megy. Most már leginkább csak a megörökített pillanatok alapján tudom sorba tenni a történéseket.

Mindenesetre most győzött az érzés, hogy a gyerekeknek majd mennyire jó lesz visszaolvasni magukról, na meg persze nekem is, így újra nekiveselkedek, és sokadjára próbálom újrakezdeni.

Kezdődik a tanév 

A nyár gyorsan eltelt, és mehettünk újra oviba/iskolába/munkába. Kellett egy kis idő míg visszarázódtunk. Az iskolai dolgokat Lilinek már júliusban megvettük, így sok mindent nem hagytunk az utolsó napokra. Új táskát most nem kapott, a régi még teljesen jó állapotban volt. Örömmel ment, nem volt semmi ellenkezés. Szeptember első felében kicsit neki is vissza kellett szoknia. A számunkra eddig ismeretlen korongok (amiket rossz viselkedés miatt kapnak) kezdtek megjelenni. Általában órai beszélgetés volt a fő ok, meg ha jól emlékszem 1-2 alkalommal felszerelés otthonhagyása miatt is  hozott haza korongot. Kb. 3 hét után ezek a problémák elmúltak, és szerencsére azóta se jöttek elő.

Óvoda

Lili gondjai egy idő után eltörpültek a Gergőéhez képest. Óvónő-váltás volt náluk, ráadásul a közkedvelt anyáskodó, liberális felfogású óvónénik ment el. A másik óvónénit is 3. évben kapták meg, így ő is csak egy fokkal számított újabbnak  A képbe még bejött az is, hogy 4 új gyerek érkezett a csoportba, akik közül az egyik kisfiú elég nehezen kezelhető. Azt gondoltuk, hogy elég nagyok már a váltáshoz, de aztán kiderült, hogy egyáltalán nem. Nem gondoltam volna, hogy Gergő lesz az egyik gyerek akit a lehető legjobban megvisel az új helyzet. Az első 3 hétben viszonylag rendben mentek a dolgok, és utána következett 6 borzasztó hét. Kb. mintha most kezdtük volna az ovit, és a beszoktatás időszakában járnánk. Minden reggel keservesen sírt, nem volt hajlandó kikelni az ágyból, már vasárnap este rossz kedvű volt, hogy másnap óvoda. Kezdtünk aggódni. Már pszichológuson gondolkoztunk. A sok lelki beszélgetés alapján először azt gondoltuk, hogy az újonnan érkezett elég nehezen kezelhető kisfiú az oka. Gergő sokat emlegette őt, hogy mennyire nem szereti.  De aztán az idő elteltével kiderült, hogy leginkább a megmaradt óvónéni poroszos nevelési elveit, szigorúságát, merevségét viseli rettenetesen nehezen. Az biztos, hogy nagyon érzékeny gyerek, és mindenféle igazságtalanságot nagyon a szívére tud venni, megbántódik. Szerencsére a helyzet fokozatosan javult, szerintem megszokta és nem a módszerek változtak. De most is többször mondja, hogy nem szeret menni. Ráadásul alvásidőben nem tud mit kezdeni, nagyon unatkozik, emiatt néha beszélget, már többször töltötte az alvásidőt az öltözőben  (ez is a remek módszerek egyike...). Ennek enyhítésére kitaláltuk, hogy heti 2 alkalommal eljöhet ebéd után, mama elhozza. Ez sokat segített neki.

Emellé kezdetben úgy volt, hogy fog járni gyerektornára és úszni is, előbbire ő szeretett volna feliratkozni, de aztán az első alkalomnál megtorpant, és sírva kérte, hogy ne kelljen menni. Az úszásnál az első alkalomig se jutottunk el...

Így mi ezt az évet nem annyira ajándékként éltük meg (mint Lilinél). Várjuk az iskolát, és reméljük, hogy oda szeret majd járni. Egyébként is nagyon érdeklődik mindenféle dolog iránt, de úgy tűnik ő is nagy matekos lesz. Valamelyik nap azzal jött, hogy ő kiszámolta, hogy 1 hét hány másodperc. Lili pedig kijelentette, hogy ő 92 évesen fog szülni. Én meg csak reménykedem, hogy bár a a gyerekvállalás ideje nagyon kezd kitolódni, de Lili idejére azért még ott nem fog tartani....

 

2011. augusztus

Kerékpár

Gergő már jó ideje gyakorolta a kerékpározást, de teljesen jól csak idén nyáron tanult meg. Viszont most annyira ráérzett, hogy le se lehetett róla szedni: ugrat, farol, kiáll. A nyáron szinte minden nap előkerült a bicikli.

Cumik

Fájó szívvel, de megváltunk a lakásban lévő összes cumitól. Mindkét gyerek nagy függő volt, Gergő még nyár elején éjszaka használgatta suttyomban. Aztán most ő is rájött arra, hogy ehhez aztán már tényleg nagy fiú, így kidobtuk mindet. Már egy ideje győzködtük őt, de megvártuk míg ő maga is így dönt. Kettős érzések voltak bennem, mert egyrészt már nagyon időszerű volt, ugyanakkor ezáltal most tényleg lezártuk a babás/pici gyerekes korszakunkat. 

Fogtündér

A "nagyfiúvá válás" még biztosabbá vált augusztusban: Gergőnek már jó ideje mozgott az egyik alsó foga. Szegényt zavarta is az evésben. Kukoricát pl. szinte egyáltalán nem tudott enni. Aztán egyszer már annyira mondta, hogy megpróbáltam kivenni neki egy zsebkendővel. Sikerült, és 2 héten belül kiesett a mellette levő is. Így tűnt el az alsó 2 foga ovi kezdésre. Természetesen a fogtündér most is megérkezett időben. 

Futóversenyek

Az idei nyáron augusztusban 4 futóversenyen is jártunk:

Mezőtúr                       Lili 1. Gergő 2.

Hajdúszoboszló            Lili 1. Gergő 9.

Ebes                            Lili 2. Gergő 1. 

Debrecen, Fórum futás Lili 3., Gergő 8. 

2011. július

"Úszótábor"

Gergővel már jó pár alkalommal próbálkoztunk úszás-oktatás terén, de eddig mindig kudarcba fulladtunk (nem tudjuk miért alakult ki benne ilyen nagy tiltakozás, lehet valami rossz élmény érte még régebben, de nem mondja). Ezért apuka úgy döntött, hogy kezébe veszi az irányítást (meg egy "Úszás tanítása" c. könyvet), és megpróbálja elsajátíttatni az alapokat a gyerekkel. Ezért nyáron kitűztek maguknak egy időszakot, és 10 napon keresztül minden nap mentek úszni. Ennek az lett a hatása, hogy Gergő a végére átúszta a 25 méteres medencét. Igaz azt hittem, hogy a legvégén elsüllyed, de nagyon küzdött. Szépen csinálja a kar- és lábtempót is, de még a kettő nincs összhangban. ennek ellenére halad vele, és most már ott tartunk, hogy az aquaticumban a nagy kamikáze csúszdákon is simán lecsúszik, és kiúszik a végén. Láthatóan élvezi az egészet, de ragaszkodik az apjához, nem akar máshoz járni.

1 hét vidéken

A gyerekek 9 napot töltöttek mamáéknál a nyáron. Apa is elkísérte őket, így én kaptam egy szusszanásnyi időt, amiből szinte semmit nem érzékeltem, mert egyrészt dolgoztam, másrészt meg valahogy nagyon eltelt ez a pár nap (főleg, hogy az első és utolsó 2 napban én is velük voltam).  Viszont apukát a 9 nap után rehabilitálni kellett, annyira kipurcant. A terhek nagy része rajta volt, de hősiesen viselte. Azt viszont kikötötte, hogy legközelebb 4 napnál hosszabb időre nem megy.

Nyaralás

Augusztus végén nyaralni mentünk. Ausztriában jártunk, Salzburg régióban Leogang településen. Gyönyörű helyeken jártunk, az időnk remek volt. Az első 2 napban volt egy kis eső, viszont utána verőfényes napsütés, ami azért a hegyvidéki tájakon nagy szerencse, még így nyáron is. Nagyon nagyon jól éreztük magunkat, sokat kirándultunk, minden nap mentünk valamerre. Felvonóztunk minden nap, jöttünk-mentünk. A szállásunk is remek volt, az ellátás meg pláne. A szállás nagy udvara volt tele játékokkal. Lili állandóan trambulinozott, Gergő pedig csocsózott. Este 9-ig be se mentünk a szobánkba. Lili minden kiadós vacsora után ugrált, és egyszer sem jött vissza a kaja!!! Nem tudjuk hogy csinálta. Sok gyerek volt, és igaz, hogy nem beszéltek közös nyelvet, de a játék mégis mindig közös volt. Fociztak, labdáztak, ugráltak. Lili köszönt mindenkinek: "csőőőőssssz!" Érdekes volt nekik az idegen nyelvi terület, tetszett nekik. Nagyon fájó szívvel jöttünk haza. Ennyire még szerintem egy nyaralásunkat sem sírtuk vissza. Biztos, hogy egyszer visszamegyünk még.

2011. június

 Lili első tábora

Ahogy vége lett az iskolának Lili táborba ment... volna ha nem szól közbe a bárányhimlő. A suli vége után közvetlen kezdődött a 2 hetes akrobatikus rocki tábor. Lili 1,5 hétre tudott elmenni, az első pár napot kihagytuk (bár az orvos csak a második hetet javasolta volna, mert bár pöttyei már alig voltak, de a szervezet ilyenkor nagyon legyengül). Ez még nem az az ottalvós tábor volt, igazából mintha iskolába lett volna, de sok idegen gyerek volt, és a közeg is teljesen más volt (egy másik debreceni általános iskolába kellett menni). Reggel 8 h-ra mentünk, délelőtt 1,5 órás edzésük volt minden nap (főleg lazítások, futás stb.), aztán ebéd, és délután 2 óra tánc. 16 h körül mentünk érte.  A tábor végén tartottak egy 1/2 órás bemutatót, megmutatták hogy mit tanultak, mennyit fejlődtek. Lilinek tetszett, egyáltalán nem bánta, hogy korán kell kelni, ugyanolyan lelkes volt, mint amikor iskolába ment. Az első nap reggel volt egy kicsit furcsa, hiszen akkor már a többiek 3 napja jártak, összeszoktak. Akkor kicsit sírt Lili, de utána egyszer sem.

Ovis főzések

A hagyományokhoz híven idén is rendeztünk családi főzést Gergő óvodai csoportjának, csak most más helyszínt választottunk: a Tamás tanyán voltunk  Akkor még nem tudtuk, hogy Liliék régi csoportja is szervezkedik, és ugyanarra a hétvégére ők is főzést terveztek, csak nem szombatra hanem vasárnapra. Velük a Szeged Utcai szabadidőparkba mentünk, ami nagyon hangulatos, csak a nagy horgásztó mellett eléggé kellett figyelnünk, hogy éppen mikor melyik gyerek akar beleesni a vízbe.  

Szóval június utolsó előtti hétvégéjén mindkét nap kerti partyn voltunk, és mindkét nap paprikás krumplit ettünk ebédre. Na jó, szombaton slambuc és gulyásleves is szerepelt az étlapon. Az idő szombaton kegyes volt hozzánk, vasárnap viszont kevésbé, akkor néha esett, és délutánra nagy vihar támadt, emiatt is mentünk végül haza. Azért mindkét nap jót levegőztünk, a gyerekek lovagoltak, szekereztek, rohangáltak, fociztak, játszottak. A mulatság délutánig tartott, és azóta sem ettünk paprikás krumplit...

Diplomaosztó

Azt hiszem az elmúlt 3 évben az egyetemmel kapcsolatban ezt a pillanatot vártam a legjobban. Vagyis nem is ezt vártam, hanem az államvizsga estéjét, hogy elmondhassam, hogy vége, befejeztem, egy darabig most az egyetem felé se nézek, újra szabadak lesznek a hétvégéim, az estéim, és tudat alatt sem ezen fog járni egyfolytában az eszem. Az államvizsga június közepén volt, a diplomaosztó napja pedig pont az óvodai főzések hétvégéjére esett. Én tudtam, hogy nem fogok elmenni, egyrészt mert a csoportból sokan nem vehették át a diplomájukat nyelvvizsga hiánya miatt, másrészt pedig nekem a diplomaosztó az első diplomámhoz kötődik, valahogy most nem éreztem azt, hogy ott a helyem. A következő héten személyesen vettem át a tanulmányi osztályon, és  el se hittem, hogy ezért a papírért gürcöltem ennyit, áldoztam rá ennyi időt, energiát. Ettől függetlenül nagyon jó érzéssel töltött el a tudat, hogy VÉGE!!! Igaz azóta nem is értem, hogy eddig hogy csináltam, hiszem most is elröpülnek a hétvégéim, szinte észre sem veszem őket. Hogy fért ebbe bele majdnem minden hétvégén 1,5-2 nap egyetem???

Újra itt

2000 év kihagyás után újra megpróbálom folytatni a blogot, és bepótolni a lemaradásaimat. Nem szeretném abbahagyni, ezért még1x nekifutok, hátha most hosszabban tart a lendület, vagy legalább nem lesznek ekkora kimaradások.