2011. július

"Úszótábor"

Gergővel már jó pár alkalommal próbálkoztunk úszás-oktatás terén, de eddig mindig kudarcba fulladtunk (nem tudjuk miért alakult ki benne ilyen nagy tiltakozás, lehet valami rossz élmény érte még régebben, de nem mondja). Ezért apuka úgy döntött, hogy kezébe veszi az irányítást (meg egy "Úszás tanítása" c. könyvet), és megpróbálja elsajátíttatni az alapokat a gyerekkel. Ezért nyáron kitűztek maguknak egy időszakot, és 10 napon keresztül minden nap mentek úszni. Ennek az lett a hatása, hogy Gergő a végére átúszta a 25 méteres medencét. Igaz azt hittem, hogy a legvégén elsüllyed, de nagyon küzdött. Szépen csinálja a kar- és lábtempót is, de még a kettő nincs összhangban. ennek ellenére halad vele, és most már ott tartunk, hogy az aquaticumban a nagy kamikáze csúszdákon is simán lecsúszik, és kiúszik a végén. Láthatóan élvezi az egészet, de ragaszkodik az apjához, nem akar máshoz járni.

1 hét vidéken

A gyerekek 9 napot töltöttek mamáéknál a nyáron. Apa is elkísérte őket, így én kaptam egy szusszanásnyi időt, amiből szinte semmit nem érzékeltem, mert egyrészt dolgoztam, másrészt meg valahogy nagyon eltelt ez a pár nap (főleg, hogy az első és utolsó 2 napban én is velük voltam).  Viszont apukát a 9 nap után rehabilitálni kellett, annyira kipurcant. A terhek nagy része rajta volt, de hősiesen viselte. Azt viszont kikötötte, hogy legközelebb 4 napnál hosszabb időre nem megy.

Nyaralás

Augusztus végén nyaralni mentünk. Ausztriában jártunk, Salzburg régióban Leogang településen. Gyönyörű helyeken jártunk, az időnk remek volt. Az első 2 napban volt egy kis eső, viszont utána verőfényes napsütés, ami azért a hegyvidéki tájakon nagy szerencse, még így nyáron is. Nagyon nagyon jól éreztük magunkat, sokat kirándultunk, minden nap mentünk valamerre. Felvonóztunk minden nap, jöttünk-mentünk. A szállásunk is remek volt, az ellátás meg pláne. A szállás nagy udvara volt tele játékokkal. Lili állandóan trambulinozott, Gergő pedig csocsózott. Este 9-ig be se mentünk a szobánkba. Lili minden kiadós vacsora után ugrált, és egyszer sem jött vissza a kaja!!! Nem tudjuk hogy csinálta. Sok gyerek volt, és igaz, hogy nem beszéltek közös nyelvet, de a játék mégis mindig közös volt. Fociztak, labdáztak, ugráltak. Lili köszönt mindenkinek: "csőőőőssssz!" Érdekes volt nekik az idegen nyelvi terület, tetszett nekik. Nagyon fájó szívvel jöttünk haza. Ennyire még szerintem egy nyaralásunkat sem sírtuk vissza. Biztos, hogy egyszer visszamegyünk még.