Újra itt

A március hónapunk sajnos majdnem végig betegeskedéssel telt. Gergő kezdte egy felső légúti vírussal, ami átcsapott mandulagyulladásba. Ő már egészen jól volt, amikor Lili lett beteg. Már napok óta ő sem volt tökéletes teljesen, de sajnos a helyzet romlott, tüszös mandulagyulladása lett. Ez önmagában is bőven elég lenne, pláne ha a gyógyszer amit napokig szedünk egyáltalán nem hat. 1 hétig volt nagyon magas láza, szinte folyamatosan 39,5 körül, nagyon nehezen tudtuk levinni. Állandó hűtőfürdőzés és vizes ruha. Ugyanazt a gyógyszert kapta amit Gergő (Actil duo), de neki nem hatott. Gergőnél megúsztuk 1 nap magas lázzal, Lilinél nem. A végén vérvételre küldtek minket, és beutaltak a klinikára, mondván ide vénás gyógyszerezés kell. Szerencsére az ottani doktornő adott még egy esélyt, és kiírt egy másik szirupot (Cedax). Mindez azért volt izgi, mert pont a 4 napos ünnep előtt voltunk, túl már egy 1hetes lázas állapoton. Szerencsére ez a gyógyszer hatott, és Liliom a gyógyulás útjára lépett. Azért még ehhez is elég hosszú idő kellett, sokára erősödött vissza, 2,5 hetet nem járt iskolába. 

3 hét után, mikor már úgy tűnt minden ok, jöttem én. Nekem ugyanaz az állapot mint Lilinek, 6 napig láz (38,7 körül), ki se bírtam kelni az ágyból napokig. Én ugyanazt végigjártam amit Lili, Actil Duo nem hatott, beutaltak a fülészetre, ahol felírták a Cedaxot. Nálam sem jött olyan gyorsan a javulás, még a gyógyszer mellett napokig ki voltam ütve. 

Most már tényleg túl vagyunk rajta, bár minden szempontból megviselődtünk.

Szegény Gergő lecsúszott az ovis farsangról (még szerencse, hogy volt egy előfarsang, ahol bűvész volt), Liliom pedig nem tudott részt venni azon az iskolahívogató műsoron amit hetekig gyakoroltak, és amivel több oviba is elmentek fellépni. Viszont amíg én itthon nyomtam az ágyat, addig ők mamáékhoz lettek kitelepítve, és papával voltak cirkuszban.

Én a táppénz alatt nem maradtam le semmi ilyen fontos eseményről, el bírtam volna viselni még pár hetet, csak egy kicsit jobb közérzettel...