Nemzeti ünnepünk délutánját fürdőzéssel töltöttük. Lili gyorsan belevetette magát a habokba, és nem is nagyon lehetett kiszedni a medencéből. Gergő is hasonlóan cselekedett, mármint, hogy ő is azonnal belement. Meg is lepődtem ezen rendesen. Kb. 10 perc eltelte után szólt, hogy éhes és szomjas, ennek örömére ki is ült enni-inni. Utána még bejött párszor, de az idő jó részét azzal töltötte, hogy a családi ropit falatozta. Még a csónakázás tetszett neki, meg a sodró, más annyira nem. A gyerekcsúszdán csúszott le 1x. Ezzel szemben Lili kb. 50x csúszott, eleinte engem is vitt magával. Úgy dirigált mint valami őrmester: "Most a sárga, kék, piros!" A végén eléggé kavargott már a gyomrom, nem vagyok már én se 20 éves... Aztán rátaláltunk a kék meredek csúszdára, amin azt hittem nem mer lemenni, de tévedtem. Örültem ennek a lehetőségnek, mert innentől kezdve nekem nem kellett csúsznom, csak vártam a medence szélén őt. Legközelebb itt kezdjük az egész napot. Emellett nagy sikere volt még a hullámnak is nála, rettenetesen élvezte az ugrálást, közben kiabálta: "Anya, van uborka a szendvicsben????" Én meg: "Nincs, mivel nincs is szendvics." Ezen kicsit leakadt, de azért szorgalmasan folytatta az ugrálást tovább.
2010. március 19., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése