Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers

2010. augusztus 29., vasárnap

Futóversenyek


Augusztusban több  helyen is jártunk futóversenyen (Hajdúböszörmény, Mezőtúr, Hajdúszoboszló). Volt amikor családilag mindenki futott, de a gyerekek és apa fix pontként mindig indultak. Elég lelkesek, és ügyesek is (apa által rendesen motiválva vannak: 1-1 verseny végén mindig kapnak valami kis meglepetést). Lilinek lett egy első és egy negyedik helyezése, Gergőnek pedig megszületett eddigi legjobb eredménye: Mezőtúron 4. lett ő is, pedig 2 évvel idősebbek is vele futottak.
Mezőtúrra vonattal mentünk, gondoltuk jó program lesz a vonatozás. Végül is az volt, de természetesen késtek a vonatok (nem tudom miért, lehet a sínek nem bírták a 27 fokot...), és így le is késtük az első csatlakozásunkat. Még szerencse, hogy volt másik vonat, így időben odaértünk.

 

Karneváli hangulat

Természetesen idén sem maradtunk ki a virágkarneválból (bár már eléggé érik a gondolat, hogy legközelebb jó messzire elutazunk ebben az időpontban a városból). A gyerekekkel elmentünk pár programra, és a virágkocsikat is megnéztük. Nekik mindig tetszik.

Rubik kocka

Az elmúlt hetekben a fent említett kocka Lili egyik legkedveltebb játéka lett. Az utazások alkalmával nagyon jól jött, hiszen tényleg órákat képes volt vele eltölteni. Természetesen teljesen kirakni még nem tudja, de nem adja fel. A nyár folyamán voltunk egy vasút-modell kiállításon, ahol az egyik fiatal irányító - aki kezelte a vonatokat - pont ezzel a játékkal ütötte el az idejét, ráadásul nem is csinálta rosszul. Nagyon pörgött a kezében a kocka, és pillanatok alatt ki is rakta. Lili természetesen ezek utána tátott szájjal figyelte, végül apával oda is mentek hozzá. Kiderült, hogy a fiú családjában van, aki versenyszerűen foglalkozik ezzel, és - bár elég profinak tűnt - ő csak hobbi szinten űzi. A vonatok innentől kezdve sokadrangúak lettek.

Viziszörny


A nyaralásból hazafele jövet megálltunk egy aquaparkban. Ez önmagában nem lenne nagy szó, de utólag maradandó emlékké vált a dolog, hiszen fiúcska itt érzett rá a víz ízére... Mint tudjuk eddig Gergő eléggé nehezen tűrte, ha az arcához akár egy vízcsepp is ért. Pl. hajmosásnál is törölközőt rakott az arca elé, pedig tényleg vigyáztam rá, hogy ne érje víz se a fülét, se a szemét, se az arcát. Továbbá az úszótanfolyamok nagy része is pont emiatt fulladt kudarcba, mert a víz alá nem igazán volt hajlandó lemerülni. Nem tudjuk itt mi váltotta ki a változást, de az ottlétünk 3 órája alatt 2,5 órát volt vízben (még enni se ment ki...), és annak a felét a víz alatt töltötte. Nagyon belejött, és láthatóan élvezte, hogy el vagyunk a dologtól ájulva, hogy mennyire ügyes. Le se vette az úszószemüvegét, csak levegőért jött fel. Itthon még gyorsan kimentünk az uszodába párszor, nehogy elfelejtse, hogy kell lemerülni. Szerencsére azóta is élvezi a vizet, sőt, ő mondja, hogy menjünk úszni. 

2010. augusztus 23., hétfő