Még mindig járunk oviba, bár már az utolsó napokat gyűrjük. A gyerekeken érzem, hogy már nem viselik annyira jól. A héten még van saját óvónénijük, de már reggel-délután összevonják őket. Az a szerencse, hogy egymás melletti csoportban vannak, és ők mindig egy helyre kerülnek. Ott már könnyen bemennek, csak otthon a reggelek nyűgösebbek. Ezt a helyzetet rendesen rontotta az is, hogy 2 napja Gergő estére belázasodott, vagyis nem láza volt, csak hőemelkedése, 37,4. De látszott rajta, hogy levert, nem vacsorázott semmit, fürdésnél is mondta, hogy nagyon fázik, és lefekvésnél a pizsamára vette egy pulóvert, és magára húzott 2 takarót. Lázmérés közben meg majdnem elaludt. Így ő tegnap mamáékhoz ment megfigyelésre. Lilit elég nehezen tudtam rávenni, hogy menjen oviba, végül sikerült kialkudnunk, hogy ebédig megy, délutánra ő is ment mamáékhoz. Szerencsére úgy tűnik fiúcskánál csak múló rosszul létről volt szó (koppkoppkopp), mert tegnap már egész nap nem volt baja, vagyis hőemelkedése nem volt, evett is, bár feküdt sokat, és kicsikét bágyadtabb volt, de este 1/2 11kor még kijárkált, és ugrált. Remélem így is marad, de azért figyeljük. Amikor kérdezem, hogy fáj-e valamije, akkor mindig mondja, hogy igen, a szájpadlása, és hogy mikor adok már rá málnásat? (Annyira ízlik neki a lázcsillapító, hogy állandóan azt enné desszertnek…)
Még jövő héten elvileg mennénk oviba, bár akkor már nem lesz saját óvónéni, csak Gergőéknél az egyikőjük. Meglátjuk. Utána viszont biztos, hogy nem megyünk már, és ezzel Lilinél le is zárul az óvodás korszak, legközelebb már csak látogatóba fog menni, ha megyünk Gergőért. Furcsa....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése