Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers

2010. június 29., kedd

Feladatok

A másik tevékenység, amivel elütöttük az időt az a "feladatozás" volt. Nagyon szeretik, lelkesen csinálják minden alkalommal. Ügyesek mindketten, és versengenek egymással, hogy melyikőjük van készen hamarabb. Ha néha Gergő gyorsabb, akkor Lili beidegesedik. Volt amikor annyira nekikeseredett, hogy fogta a radírt, és kiradírozta azt, amit addig megcsinált. Mondtuk neki, hogy ez így az iskolában nem lesz annyira maga a tökély... Gergőnek egyébként nagyon jó meglátásai vannak, és gyors is, csak a rajztudása hiányos kicsit, pl. pipát nem tud rajzolni, olyankor ő mindig egy vonalat húz. 

Fánk

Mivel Lili előző este lázas volt, így vasárnap nem mentünk ki a lakásból, és próbáltuk az időt hasznosan eltölteni. Így alakult, hogy sütöttünk, mégpedig fánkot. Még sosem csináltam, legalábbis ezzel a recepttel nem, de jól sikerült. Igaz kinézetre kb. mint egy kg krumpli, de nem ez számít. Igaz volt rá a mondás, hogy "ronda de finom". Ebéd előtt be is kajáltak belőle, Lili a simát ette, Gergő pedig a baracklekvárosat. 
 

GPS

Szóval az úgy volt, hogy aranyos kedves férjtől karácsonyra kaptam egy GPS-t, mondván ha valaki ki tudja használni ezt a szerkentyűt, akkor az én leszek. Azóta nem tudtuk beélesíteni a szerkezetet, de gondoltam most hogy Hajdúszoboszlóra megyünk kipróbálom. Végül is az utat tudom, úgy is arra vezet majd amerre én megyek. Na ez az, ami nem egészen így történt. Már az gyanús volt, hogy megindultunk Hortobágy felé. Az a megérzésem volt, hogy ezt az utat hanyagoljuk, és lekanyarodtam balra. Persze újratervezett, kezdtem bizakodni, hogy rátalál a helyes útra. Egy darabig nem is volt gond, amikor is egy körforgalomnál kiírta, hogy hajtson rá az autópályára. Na azt azért már tényleg nem, mert amilyen szerencsétlen vagyok Pestig le se jövök onnan. Így én szép óvatosan egyenesen mentem, elég elhagyatott vidéken, amikor egyszer csak közli, hogy forduljak jobbra. Ok, mi bajom lehet tőle? Lekanyarodtam, ekkor már vagy 15 perce mentem, de Szoboszló még mindig 20 km volt... Na ha eddig járatlan vidéken jártam, akkor az ezt követő útszakasz maga volt az elhagyatott, kietlen pusztaság. Az út is max. egy sávos volt, és annak se nevezném inkább, bár le volt betonozva. A táj szépségét növelte még az ömlő eső, a térdig érő sár és lucsok (aminek köszönhetően a sötétkék kocsinkból fekete lett). Na de ez még mindig semmi ahhoz képest ami ez után következett. Írta, hogy 6,5 km után kanyarodhatok majd, addig elevickéltem ezen a göcsörtös útszakaszon. Már mentem vagy 3 km-t amikor is egy tábla üdvözölt: SERTÉSTELEP. Azt hittem elájulok, de visszafordulni már nem akartam, így bementem. Szerencsére semmi negatív dolog nem történt, kb. 2 km után ki is volt írva, hogy viszontlátásra. Azt hittem megbüntetnek, vagy elzavarnak, de senkivel nem találkoztam. Már ekkor nagyon vártam, hogy végre rátérjek a helyes útra, amit szerencsére véééégre el is értem. Innen már csak egy köpésre volt Szoboszló, egészen pontosan 13 km. Minden szempontból teljesen megérte ez a kis kitérő. 
Mi ebből a tanulság?
1. Járt utat járatlanért el ne hagyj!
2. Legközelebb kicsit jobban tanulmányozom a GPS-t, és nem jelölöm be, hogy az útvonalat sertéstelep érintésével kérem....

Szülinapok

Az elmúlt 2 hétben 2x is voltunk szülinapi partira hivatalosak. Ez volt a 2 utolsó ovis bulija Lilinek. Az egyik alkalommal a Tamás tanyára mentünk, szerencsére az idő kegyes volt hozzánk, és jól érezték magukat a gyerekek. Volt pónilovaglás, szekerezés, trambulinon ugrálás, rohangálás. Itt ismerkedtünk meg a lovaglás lehetőségével, de erről majd később. Legutóbbi hétvégén pedig ömlő esőben, 15 fokban Hajdúszoboszlóra mentünk, ahol szintén egy kerti összejövetel lett volna, de a rossz idő miatt ez a buli végül lakáson lett megtartva. Itt már Lili nem volt annyira jó formában, estére be is lázasodott. Úgy tűnt neki is 1 nap alatt elfújták a betegséget, mert másnapra semmi baja nem volt, még hőemelkedése sem, bár azóta néha említi, hogy fáj a torka.

2010. június 26., szombat

Focis kártya

Nagy őrület van nálunk mostanában az oviban. Vagyis azt hiszem korábbi szenvedély ez, de hozzánk csak most jutott el a híre. A fiúk focis kártyát gyűjtenek, ez az esemény pedig igen jelentősen rányomta a bélyegét a csoport lányaira is. Mostanra nem nagyon van olyan gyerek a katica csoportban, aki ne gyűjtene focis kártyát. Lili is folyton kér, mit kér, könyörög, hogy vegyünk neki, a névnapjára is 3 csomag focis kártyát kért. Napjában többször sorba rendezi őket, MESSI-re gyúr, hogy az meg legyen.(Egyáltalán honnan tudja, hogy ilyen focista létezik??? Nyilván az oviból, tőlünk biztos nem). Nem tudom hogy lehet ettől ennyire bezsongani, főleg egy lánynak, de mi nem vagyunk semmi rossznak az elrontói (bár legutóbb próbáltam őt győzködni, hogy olyan szép lovas, kutyás.... kártyák vannak - sikertelenül). Gergőt annyira nem hatja meg ez a dolog, bár mostanában mindig azt mondja, hogy ő focizni szeretne, és a TV-ben is elnézi a meccseket, de legutóbb a kártyái Lilinek adta.

2010. június 24., csütörtök

Utolsó napok


Még mindig járunk oviba, bár már az utolsó napokat gyűrjük. A gyerekeken érzem, hogy már nem viselik annyira jól. A héten még van saját óvónénijük, de már reggel-délután összevonják őket. Az a szerencse, hogy egymás melletti csoportban vannak, és ők mindig egy helyre kerülnek. Ott már könnyen bemennek, csak otthon a reggelek nyűgösebbek. Ezt a helyzetet rendesen rontotta az is, hogy 2 napja Gergő estére belázasodott, vagyis nem láza volt, csak hőemelkedése, 37,4. De látszott rajta, hogy levert, nem vacsorázott semmit, fürdésnél is mondta, hogy nagyon fázik, és lefekvésnél a pizsamára vette egy pulóvert, és magára húzott 2 takarót. Lázmérés közben meg majdnem elaludt. Így ő tegnap mamáékhoz ment megfigyelésre. Lilit elég nehezen tudtam rávenni, hogy menjen oviba, végül sikerült kialkudnunk, hogy ebédig megy, délutánra ő is ment mamáékhoz. Szerencsére úgy tűnik fiúcskánál csak múló rosszul létről volt szó (koppkoppkopp), mert tegnap már egész nap nem volt baja, vagyis hőemelkedése nem volt, evett is, bár feküdt sokat, és kicsikét bágyadtabb volt, de este 1/2 11kor még kijárkált, és ugrált. Remélem így is marad, de azért figyeljük. Amikor kérdezem, hogy fáj-e valamije, akkor mindig mondja, hogy igen, a szájpadlása, és hogy mikor adok már rá málnásat? (Annyira ízlik neki a lázcsillapító, hogy állandóan azt enné desszertnek…)
Még jövő héten elvileg mennénk oviba, bár akkor már nem lesz saját óvónéni, csak Gergőéknél az egyikőjük. Meglátjuk. Utána viszont biztos, hogy nem megyünk már, és ezzel Lilinél le is zárul az óvodás korszak, legközelebb már csak látogatóba fog menni, ha megyünk Gergőért. Furcsa....

Lili nagy lány

Múlt héten Lilinek elég sok barátnője hiányzott az oviban (nyaraltak, betegek voltak, már nem jártak), ettől függetlenül jól érezte magát bent, nem volt semmi panaszkodás. Olyannyira nem, hogy egyik délután arra mentem, hogy akkor ugye elmehet az egyik kislányékhoz délutánra Lili. Próbáltam lebeszélni őket erről, de nem sikerült. Végül elmehettek, és megbeszéltük, hogy majd este megyek értük. Gergő ilyenkor elég rendesen neki van keseredve, nem jó egyedül. Bezzeg, ha Lili otthon van akkor meg 2 perc alatt összeugranak. Mindenesetre 1/2 8-ra elmentünk Liliért, nagyon jól érezték magukat, és újabb ötlettel álltak elő: hagy aludjon ott Lili. Na ezen leakadtam, teljesen nem készültünk erre, ruhája se volt meg semmi, de megint győzködtek, A kis barátnő anyukája is mondta, hogy semmi baj, maradhat. Ráadásul olyan krokodilkönnyeket adott elő a kislány, hogy annak nem lehetett ellenállni. Így esett meg, hogy Lili ott maradt éjszakára, és másnap ők vitték oviba. Még így idegen helyen sosem aludt, csak mamáéknál, de nem volt vele semmi gond, szépen vacsoráztak és le is feküdtek aludni. Bár szerintem nem aludhatott túl jól, mert anyuka is mesélte, hogy látta, hogy volt fent, meg ment ki pisilni, meg a kistesó is felsírt, de a fő bizonyíték, hogy Lili délután az oviban 1,5 órát aludt (legutoljára kb. 3 éve aludt az oviban), és este sem kellett altatni. Azért hiányzott, furcsa volt, hogy nem volt otthon, úgyhogy ezt nem tesszük rendszerré, egyébként is azt érzem, hogy kicsi még ezekhez az ott alvásokhoz. 
Azért másnap délután mondta, hogy "amikor mentünk reggel az oviba, akkor azért hiányoztatok már!"

2010. június 21., hétfő

Kajla

Gergő mostanában nem mindig úgy viselkedik ahogy mi azt szeretnénk. Legalábbis magához képest romlott a helyzet. Sokkal többször hisztizik, verekszik, olyan dolgokat csinál, hogy minden másodpercben figyelni kell rá, még mindig nem alszik el időben este és éjszakára pedig nálunk köt ki.
Valamelyik bevásárlásnál például miközben én fizettem egy nagy robajra lettem figyelmes, és arra hogy a pénztáros kipattan a székéből, a sorban állók pedig kikerekedett szemekkel lesápadva figyelnek. Mindennek az oka az volt, hogy mögöttem Gergő addig ugrált a teli bevásárlókocsi oldalára, míg egyszer csak magára rántotta az egészet, és ő alá került. Én is nagyon megijedtem, fél kezemmel utánakaptam, ezért nekem is lehorzsolódott rendesen a karom, de legalább az ütést tudtam valamennyire csillapítani. A bevásárlókocsi magában se könnyű, így meg pláne, hogy tele volt. Gergő annyira megilletődött, hogy szerintem nem mert sírni, inkább gyorsan négykézláb összeszedte a kiszóródott árukat. Így legalább nem kellett szembesülni a sok bácsival, nénivel, elég ha én égtem... Olyan nagyon azért nem hagyhatott benne mély nyomot az esemény, mivel kint a bolt előtt amikor pakoltam, és közben egy ismerőssel beszélgettem, akkor ugyanezt előadta, és akkor csak azért nem borult rá az egész, mert a kedves néni elkapta a kocsit. 
Valamelyik reggel meg joghurtitalt ivott, de nem tudom milyen technikával, mert én már csak azt láttam, hogy a haján is csorog a lé, a konyhapadló úszik a joghurtitalban, és a ruhája szintén. Így valósult meg az, ami eddig velünk még sosem történt meg, hogy reggeli közben engedtem neki vizet, lefürdött és hajat mosott.
Az oviban meg többet verekszik - bár azt hiszem a fiúk között még mindig ő az egyik legnormálisabb. Azt már megszoktuk, hogy otthon néha Lilinek nekiesik, de az oviban eddig ész érvekkel próbált megoldani helyzeteket. Most mesélte, hogy az egyik kislányra rácsapott, mert nem adta neki oda az ugróiskolát (na ezen jól kiakadtam, hogy lányokkal is így bánik), aztán meg valamelyik kisfiú fejére csapott fagolyóval. Mindezeket a dolgokat Lilitől tudjuk, amiért természetesen ő is kapott fiúcskától. Mindenesetre az egyik este komoly lelki beszélgetést tartottunk vele, és mondtuk neki, hogy nem lesz mese ha így viselkedik. Mindemellett Lili örömmel vállalta a feladatot, hogy ha Gergő nem jól viselkedik akkor szól nekünk és jelent. Liliom élvezi ezt a szerepkört, mondhatni fürdik benne hogy ő lehet a beépített ember, Gergő kevésbé. Beszéltünk az óvónővel is, aki szerint egyáltalán nem ennyire vészes a helyzet. Az esetek többségében nem is Gergő kezd, ő csak visszaadja, azóta beszéltem másokkal is, és már nem látom ennyire vészesen a dolgokat, lehet nem is baj, ha megvédi magát, és ha a másik is kap, ha ő kezdi. Mindenesetre azt szeretném elkerülni, hogy minden konfliktust így oldjon meg. 
Az alvását meg hagyjuk, van hogy este 11-kor még kijön, nem alszik, egyszerűen fáradhatatlan, minimális alvásigénye van. Amikor volt a főzés, és egész nap rohangált 35 fokban, na akkor már a vacsoránál láttuk, hogy esik le a feje.  De akkor már mi is annyira hullák voltunk, hogy majdnem elaludtunk. Nem tudom, hogy ez meddig lesz így, de kezdem feladni a reményt, hogy ő valaha normálisan fog aludni. Talán ha járna valamit mozogni, de azt meg nem szeret igazán, nagyon kell könyörögni neki, hogy egyáltalán kimozduljunk a lakásból. Amikor mondtuk neki, hogy most már neki is kell valamit sportolni, akkor azt mondta, hogy ő már választott: gitározni fog....
Egyébként meg értelmes nagyon, érdeklődő, másolja a betűket, ügyesen számol, tegnap is mese előtt kérdezte tőle az apja, hogy ha van 8 almánk és ketten vagyunk, akkor hogy tudjuk szétosztani az almákat. Utána ugyanezt megcsinálta 3 almával, simán mondta, hogy az egyiket ketté kell vágni plusz egy jut még. Szóval agyilag nincs baj vele, csak kajla.

Mondások

A gyerekeket minden este átvizsgálom nincs-e bennük kullancs (sajnos a másik csoportban az egyik kislányban találtak, és beteg is lett). Gergőt nézem, mire ő:

- Nem voltam bokorban!
- Nem baj, de tegnap szaladgáltatok az udvaron!
- A kullancs gyorsabb mint mi? El tud kapni minket?
________________________________________________
Vettem nekik egy zsebpecát majd nyárra, hogy tudjanak horgászni vele, erről beszélgetünk:

- Mielőtt bedobjuk rátesszük a gilisztát.

Mire Lili:
- Előtte le kell ütni!
________________________________________________
Gergő:

- A filmekben miért mondják, hogy aluliak számára?
_______________________________________________
Gergő nagyon köhög:

- Kihalok!!!!
Erre Lili:
- Mint a zsongőrők!
- Az mi?
- Akik a cirkuszban vannak!
________________________________________________

Lili kézzel eszi a tésztát, rászólok:

- Okos bácsik azért találták fel a villát, hogy ne a kezünkkel kelljen ennünk!
Mire ő:
- Ja, nem tudtam!!!

Nyilván az én megjegyzésemben is volt egy kis gúny, de ahogy ő erre reagált... Lehet, hogy úgy viselkedik a gyerek ahogy a szülők??? Ha mondjuk azt mondom, hogy villával egyél kicsim, akkor lehet nem szól vissza... 
___________________________________________________
Piacon epret veszek, Gergő nyúz, hogy menjünk már, én erre kifejtem, hogy fizetés nélkül nem mehetünk el, mire ő:

- Mert ha nem fizetünk megszólal a riasztó!
__________________________________________________
Gergő szájába veszi a kicsi csavaros játékát, rászólok:

- Lenyeled mehetünk is a klinikára és doktor bácsi megműt!
- De ha megtalálja, akkor visszaadja?
____________________________________________________

Udvaron szaladgáltak, apjuk rendezett nekik házi futóversenyt, Lili nyert, erre Gergő:

- Nem baj, nem a győzelem a fontos, hanem az erő!
___________________________________________________

Gergő:

- Kitaláltam egy új szavat: basszuskulcs. Óvónéni azt mondta, hogy ezt szokták használni a zenészek.

Újra itt

Kicsit eltűntünk mostanában, aminek a fő oka az, hogy vizsgaidőszakom volt, és minden szabad pillanatomban próbáltam tanulni, vagy ha nem is ezzel töltöttem az időt, akkor pedig nyomasztott hogy tanulni kellene. De szerencsére végre lezárult ez a félév is, megszenvedtem vele. Volt egy szigorlatom, ami kitett kb. 5 másik vizsgát, öregedtem vagy 10 évet előtte, alatta. 3/4 10-kor mentem be, és 3-kor jöttem ki, 4 tantárgyból húztam tételt, és 4 külön tanárnál feleltem. Jó volt... De a lényeg, hogy végre letudtam mindent egy időre.
Közben azért voltak programjaink is, az elmúlt 2 hétben 3 főzésen vettünk részt. Először Liliék ovis csoportjával, rá egy hétre a korisokkal, utána egy nappal pedig Gergőék ovis csoportjával mentünk főzni. Volt marhapörkölt, slambuc, töltött káposzta, paprikás krumpli, babgulyás. Egy időre most letudtuk ezeket  a szabadtéri étkezéseket. Szerencsére mindegyik nagyon jól sikerült, az idő is kedvezett nekünk. Gergőéknél kánikula volt, ők a nap nagy részét azzal töltötték, hogy bugyiban rohangáltak, és slaggal locsolták egymást. Elég sokan is voltunk, főleg Liliéknél, mivel utolsó ilyen összejövetel ezért a legtöbb család és az óvónők is ott voltak.A korisok is megtartották az évzáró csoportbulijukat, Lilinek június 10 óta nincs kori edzése, pihennek, és majd júliusban kell otthoni edzéseket csinálni (majd küldi az edző, hogy mit), és augusztusban kezdenek.
Képek hamarosan...